|
|
Címsorok |
| » | Félelemben élő gyöngyöspatai romákról ír a Guardian
Gyöngyöspatáról közölt terjedelmes beszámolót a Guardian. A brit lap tudósítója az egyik helyi nő me ... |
| » | Lemondott Fidesz-tagságáról a lopással gyanúsított sarkadi képviselő
Indoklás nélkül lemondott Fidesz-tagságáról az a sarkadi önkormányzati képviselő, aki a gyanú szerin ... |
| » | Economist: Magyarország visszatáncol
Az Economist blogja szerint Orbán Viktor e heti brüsszeli fellépése gyors és eredményes volt, ami a ... |
| » | Századvég: Gyurcsány pártja nem jutna be a parlamentbe
A szavazók 38 százaléka nem tudja, hogy kire szavazna, de 26 százalék stabilan a Fideszt támogatja. ... |
| » | A Gyurcsány-dilemmára is megoldást keres a hétvégén összeülő LMP
Kongresszust tart a hétvégén a belső problémákkal küszködő LMP. Eldöntik, hogy ki lesz a parlamenti ... |
| » | A magyar alkukészséget hangsúlyozta Martonyi Brüsszelben
Az unió külügyminiszterei pénteki ülésükön is foglalkoztak a Magyarországgal szembeni kötelezettségs ... |
Közzététel dátuma: Fri, 27 Jan 2012 23:54:23 GMT
Részletek
[html]
A 3. számú főútról Mezőkövesden át - Borsodivánka irányába haladva - érünk el Egerlövőre. A falu Bükkalja és a Tisza közti ártéren, sík területen fekszik. Természeti környezetét szántók, rétek, kiserdők, csatornák jellemzik. Árpád-kori alapítású település, nevével 1221-ben a Váradi Regestrumban találkozunk először "Luen" alakban. Később Lew, Lenew alakban is előfordul. A XIV. században a diósgyőri váruradalomhoz tartozott. Eger ostromakor a törökök elpusztították, utána az összeírások hosszú ideig pusztának mondják. A XVII. század végétől a Mikszáth Különös házasságából is ismert Dőryek a falu legnagyobb birtokosai. Az itt élő emberek megélhetését elsősorban a mezőgazdaság adja. Környezetét szántók, rétek, kiserdők, csatornák jellemzik.
Polgármesteri HivatalCím: 3419 Egerlövő, Dózsa Gy. út 19.
Tel.: 06-49/539-015
Fax: 06-49/539-016
E-mail:egerlovohivatal@freemail.huNyitva tartás:
Hétfő- Kedd- Szerda- Csütörtök: 8 00 - 16 00; Péntek: 8 00 - 14 00
Mocsárrét
Mezőkövesdtől 11 km-re, Egerlövő határában lépünk a Borsodi Mezőség területére. Az 1989-ben tájvédelmi körzetté nyilvánított Gelej-Mezőcsát-Tiszadorogma-Mezőnagymihály községek által közrezárt terület egyik különleges értéke az egerlövői mocsárrét. A sásréten tavasszal a mocsári gólyahír, nyár elején a kakukkszegfű, nyáron a mocsári kosbor, ősszel az őszi kikerics virít, s itt él pl. a barna ásóbéka, a vízicickány, a nádi sármány...
Református templom
Az eredeti templom a XIII. században, román stílusban épült, majd a XVIII. és a XIX. században átépítették. Szép faragású, fehér és arany színű koronás szószéke neorokokó, a padok barokk stílusúak.
[/]
Mezőkövesdtől 11 km-re, Egerlövő határában lépünk a Borsodi Mezőség területére. Az 1989-ben tájvédelmi körzetté nyilvánított Gelej-Mezőcsát-Tiszadorogma-Mezőnagymihály községek által közrezárt terület egyik különleges értéke az egerlövői mocsárrét. A sásréten tavasszal a mocsári gólyahír, nyár elején a kakukkszegfű, nyáron a mocsári kosbor, ősszel az őszi kikerics virít, s itt él pl. a barna ásóbéka, a vízicickány, a nádi sármány... ![]() | ![]() |
Református templom
Az eredeti templom a XIII. században, román stílusban épült, majd a XVIII. és a XIX. században átépítették. Szép faragású, fehér és arany színű koronás szószéke neorokokó, a padok barokk stílusúak. ![]() | ![]() |
Történet |
A települést 1221-ben a Váradi Regestrumban említik először, Luen alakban. A községet székely lövészek alapíthatták.Környéke abronzkorban is lakott lehetett, erre utalnak a 19. században talált leletek: hamvvedrek, díszes cserepek. 1984-ben miskolci régészek az ún. Homok-parton 4-5. századi germán jellegű temetőt tártak fel, több mint félszáz sírt a népvándorlás korából. A 14. században adiósgyőri uradalom része volt. További birtokosok: a Lövei-család, a Pipis- és Szigethy-család, majd Vezekényi Thombolt Bálint. A 16. században: Maly Péter, Szenes Ambrus, Bebek Ferenc, az Eördög- és a Hány-család. Eger ostromakor a törökök elpusztították, sokáig nem népesült be újra. 1698-ban a Lövei-család lemond birtokáról Dőry András és neje javára. Később ezen család révén szerez birtokot Platthy Imre (felesége Dőry Krisztina). Itt született 1826-ban lányuk, Platthy Ida (Szathmáry Király Pálné), aki a felsőzsolcai óvoda alapítója, s az akkori egerlövői református templomban keresztelték meg. Birtokrésze van itt Gyürky Klárának (Sréter Mihályné), Lipcsey Károlynak. A 19. századi birtokosok közül ki kell emelni az Ambrózyakat: Ambrózy Antónia (1788-1854) (Sóvári Soós Jánosné) sírja (testvéreivel együtt) a helyi régi (ún. "ócska") temetőben található. A sír felirata a következő (bár néhol hiányos): Búsan kesergő sirboltban nyugvó, tisztelve szeretett jó édesanya és kedves nővérei hűlt porai a földben. Néhai Sóvári Soós János úr gyászos özvegye, Ambrózy Antónia, ...míg velük egyesülnek. Elhunyt jó édesanya Desewffy Julianna asszony...Fehér József úr özvegye, élete 66.évében ..1854" (Kiss Lajos tanár gyűjtése alapján) A település a reformáció híve volt, s mindvégig meg is maradt annak. Lakosai közül meg kell említeni a Korpás nevű családokat. Ők az Otrokocs-nemzetségből származó nemes Korpások leszármazottai. 1728-ban Korpás Isván és fiai igazolták hivatalosan, hogy Gömör megyei nemesek. (Otrokocs ma Szlovákiában található) Az első világháborúban 357 katonája harcolt, akik közül hősi halált halt 59, hadirokkant lett 37. Lakóinak száma 1935-ben 1491.A település hivatalos neve 1863-tól Eger-Lövő, majd 1905-től Egerlövő.
10.0 - 1 vote |




10.0 - 1 vote